Október 10-én a Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem adott otthont a Szent László Nyomában – Szent László király emlékezete és a közép-európai együttműködés az I. keresztes hadjárattól a visegrádi csoportig című nemzetközi emlékkonferenciának. A konferencia védnökei őeminenciája Kazimierz Nycz varsói bíboros érsek, Marek Kuchcinski, a Sejm elnöke és őexellenciája Dr. Kovács Orsolya, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott lengyelországi nagykövete voltak. Dr. Kovács Orsolya szeretettel köszöntötte a konferencia résztvevőit és a gelencei freskóról, a Szent László-legenda képi megjelenítéséről, a Világosság és a Sötétség; a Jó és a Rossz harcáról, Szent László krisztusi párhuzamairól beszélt. A fővédnökök felszólalásai után a konferenciát a házigazda, Ft. Waldemar Graczyk, a Wyszyński Egyetem Történeti Intézetének igazgatója nyitotta meg, majd az egyetem rektora, Ft. Stanisław Dziekoński után Dr. Szilágyi Péter, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartotta meg ünnepélyes köszöntőjét. Dr. Szilágyi Péter a Lovagkirály szellemiségén keresztül világított rá a jelenben is kamatoztatható keresztényi szeretetre, helytállásra és felelősségvállalásra.
További információ a kormany.hu-n.
A konferencia bevezetőjét Jolanta M. Marszalska, a Wyszyński Egyetem Történeti és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese, majd Ft. Fodor György prorektor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja tartotta, aki Szent László követendő példáját hangsúlyozta a mindennapi élet megélésében. Az ünnepélyes köszöntők után a BÖSZK kórusának előadása gazdagította a konferenciát: elhangzott az Üdvözlégy, kegyes Szent László király kezdetű Szent László-ének, a Szent László-szekvencia és egy latin antifóna a Szent László-zsolozsmából (Fons aeterne pietatis), végül Szent Lukács evangéliumának részlete háromszólamú előadásban.
A konferencia első, Plenáris szekciója a Szent Lászlóhoz kötődő átfogó középkori hátteret foglalta össze, amely a többi szekció alapjául szolgált. Az elhangzottak elengedhetetlenek voltak a történelmet átívelő Szent László-kultusz magyar és lengyel hatásainak vizsgálatához. A PPKE Medievisztika Tanszékének a vezetője, Veszprémy László professzor bemutatta a Lovagkirályhoz köthető legendákat, és keresztes vezérként való tiszteletét. Waldemar Graczyk, az UKSW Történeti Intézetének igazgatója felvázolta a XI. század első felének lengyel politikai irányvonalait, és taglalta az Árpádoknak a Piast-ház külpolitikájában betöltött szerepét.
A második szekció, az Imázs és devóció a Szent László-kultusz képi megjelenítése és a hozzá kötődő vallásos tisztelet témája köré szerveződött. Polgár Attila, a PPKE doktorandusza Szent László attribútumáról, a csatabárdjáról számolt be új kutatási eredményekkel, amelyek értelmében különös párhuzam fedezhető fel a legendás csatabárd és a Skandináviában a X–XI.században elterjedt fegyver között. Bartłomiej Dźwigała, az UKSW adjunktusa Szent László képeit mutatta be a Rajna és a Szajna mentén, majd Jolanta Marszalska, az UKSW Történeti és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese, Gryficei Teodor vajda és Árpád-házi Szent Kinga kolostoralapításairól beszélt. Szakálos Éva, az Esztergomi Múzeum művészettörténésze, a PPKE doktorandája a Gömör vármegyében található középkori Szent László-ábrázolásokat elemezte és mutatott rá a freskók elhelyezkedésének szimbolikus és praktikus oldalára.
A harmadik szekció, az Emlékezet és identitás a Szent László-kultusz újkori jelentőségét és annak népi, identitásképző jellegét hangsúlyozta. Ft. Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora a Szent László-herma és koponyaereklye természettudományos vizsgálatának folyamatát és eredményeit mutatta be, amelyeket a legmodernebb technikai műszerek segítségével diagnosztizáltak. Szent László koponyaereklyéjének a négydimenziós „fénymásolásával” teljesen élethű másolatot tudtak létrehozni. Az arcrekonstrukció egy hipermaszkulin koponyára épül, amelyen a rekonstrukció értelmében erős, széles izomzat feltételezhető. Lukácsi Zoltán kitért Szent László krisztusi ábrázolására, amely nagyon fontos szándékolt üzenete a Szent László-kultusz képi megjelenítésének, valamint a rekonstrukció révén megismert eredeti arcvonások és a háromszáz évvel későbbi herma arcvonásai közti különleges hasonlóságra. Radosław Lolo, a Pułtuski Bölcsészeti Akadémia dékánja a pułtuski Szent László-kultuszról, a Báthoryak és a jezsuiták kapcsolatáról tartott előadást. Medgyesy S. Norbert, a PPKE docense Szent László XVIII–XIX. századi emlékezetét a korabeli prédikációkon és az oktatásban is alkalmazott historikus népénekeken keresztül mutatta be. Tevelÿ Arató György – történész-levéltáros, az emlékprogram tudományos szervező-titkára – a Szent László-kultusz és a Regnum Marianum állameszméjének egymásra gyakorolt kölcsönös hatását taglalta. Előadásában rávilágított arra, hogy az erősödő Szent László-kultusszal – az Athleta Mariae, Mária katonája eszméjével – a protestáns hatás miatt gyengülő Mária-kultusz ismét megerősödött.
A negyedik szekció, A regionalitás modern kihívásai, a társszervező egyetem, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem külön kérésére került be az emlékkonferencia szekciói közé. A kortárs témákkal foglalkozó politológiai szekció a közép-európai együttműködés lehetőségeit dolgozta föl és az ezt megelőző szekciókban terítékre kerülő, Szent László kulturális és politikai emlékezetéhez köthető értékek mai szerepét taglalta. Héjj Dominik, a Wyszyński Egyetem politológus történésze a nemzeti traumák feldolgozásáról beszélt a magyar és a lengyel történelemben. Izabela Bukalska szociológus a Kárpát-medencei magyarság 1989 utáni helyzetét, kihívásait, problémáit vázolta, majd előadása nyomán élénk vita bontakozott ki a kérdés tudományos alapfogalmairól. Antoni Dudek, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet tanácsának a tagja az 1990/91-es közép-európai összefogás problémáinak adott hangot, végül Maciej Szymanowski, a Sejm marsalljának főtanácsadója és a PPKE megbízott előadója a szentek politikában betöltött szerepére hívta fel a figyelmet.
Őze Sándor professzor, a PPKE Történettudományi Intézetének vezetője zárta és foglalta össze a konferencián elhangzottakat és fejezte ki együttműködési-, illetve további tudományos konferenciák létrehozására vonatkozó terveit. Az emlékkonferencia tudományos anyagából a szervezők tanulmánykötetet szeretnének létrehozni, melynek a kiadásán közösen dolgozik a két egyetem.
Hallgatói együttműködés
A varsói konferencia után lehetőség nyílt arra, hogy a konferencia előadóinak kötetlen beszélgetésével párhuzamosan a PPKE és az UKSW történész hallgatói bemutassák egymásnak az egyetemüket, az egyetemi életet és egymás kutatási területének, érdeklődési körének megismerésével váljanak a nemzetközi tudományos kapcsolatépítés részévé.
